Bízzatok, mert én legyőztem a világot
(Jn 16,33)
Bűn nélkül fogantatott szeplőtelen Szűz Mária,  
könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk  
(Csodásérem)  

    hagyományhű magyar katolikusok

SZŰZ MÁRIÁNAK,
MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJÉNEK
felajánlott honlapja    


AZ EGYHÁZ FŐ ÜNNEPEI


AZ ÜNNEPEK MAGYARÁZATAI
A SZUNYOGH XAVÉR FÉLE MISSZÁLÉBÓL



JÚNIUS HÓ
JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVÉNEK HÓNAPJA


 

HÚSVÉT NAGY NYOLCADA
1. Húsvéti idő
Húsvét ünnepét követő időt a liturgiában Tempus paschale-nak vagy húsvéti időnek nevezzük. Az istentisztelet külső formáiban megnyilatkozó szent öröm által a többi évszaktól megkülönböztetjük, és mint ilyen örvendetes idő a pünkösdi hét szombatjáig tart. E mise után azt mondja a misekönyv rubrikája: Exspirat tempus paschale. Ez is egy ok, hogy ne beszéljünk külön pünkösdi ünnepkörről, mert a misekönyv tanúsága szerint Pünkösd és egész oktávája még beletartozik a megváltás ünnepkörébe, vagyis a húsvéti ünnepkörbe.

2. Liturgiai jellege
A húsvéti időt liturgikus szempontból a gyakran megismétlődő Alleluja különbözteti meg a többi évszaktól. A liturgikus hórák és a szentmise énekes részei egy, két, sőt három Allelujával végződnek. A szentmisében a graduálé helyett csak az Alleluja éneket énekelik. A vasárnapi nagymise előtti szenteltvíz kiosztásánál az antifona és a zsoltár a szent kereszt kegyelmeiről emlékezik meg, míg máskor a bűnbánatról és a bűneinktől való megtisztulásról szól. – Húsvéti időben az egyházi ruhák színe mindig fehér. Ezzel is kifejezésre akarja juttatni az Egyház azt a nagy örömet, mely Krisztus feltámadása miatt eltölti, hiszen ebben az időben a diadalmas Krisztust ünnepli. A győzedelmes Krisztus ugyanis a liturgia középpontja és üdvözülésünk biztos záloga. – A háromszori harangozásnál: reggel, délben és este, nem a megtestesülésre gondolunk, hanem az Úr feltámadására. Ezért az Úrangyala helyett a Regina coeli, Mennynek királynője antifonát mondjuk, még pedig mindig állva. Különben is keresztény őseink éppen a feltámadásra való tekintettel vasárnapon és a húsvéti időben állva imádkoztak. Egyes helyeken, régi intézmény vagy szokásként, minden vasárnap az Oltáriszentséggel húsvéti ujjongó örömmel körmenetet tartanak.

3. Húsvét utáni vasárnapok
A Húsvét utóünnepelése hat vasárnapot ölel fel. Ezek alkotják a hétszer hét napot, vagyis Húsvét nagy nyolcadát. Részben a húsvéti örömhír hatása alatt állanak, részben az Áldozócsütörtök búcsúzása nyomja rájuk a bélyegét, részben pedig a bizakodó, pünkösdi Szentlélek-várás hatja át őket.


 
2017. június 1.
csütörtök:
Áldozócsütörtök vigiliája


 
2017. június 3.
szombat:
Pünkösd vigíliája
Azok a katechumenek, akik betegség miatt Húsvétra virradó vigílián nem vehették fel a szent keresztséget és talán néhány újonnan megtért is, Pünkösd szombatján járulhattak a szentséghez. Ez a nap ugyanis már Tertullianus idejében a keresztelés napja volt. Az ünnep, mint Nagyszombaton, a Lateránban van és a szertartás is a nagyszombatinak a megrövidítése.


 
2017. június 4.
vasárnap:
PÜNKÖSDVASÁRNAP
(Stációs templom: Szent Péter bazilikája)

A megváltás ünneplése Húsvéttal kezdődik és tart nem hét napon át, mint a többi ünnepeknél, hanem hétszer hét napon át, úgy hogy betetőzést az ötvenedik napon, a második főünneppel, a pünkösddel nyer. Amit Krisztus Urunk halálával és feltámadásával megszerzett, azt most osztja ki az egész hívősereg számára a Szentlélek Úr Isten, kinek első megnyilatkozása történt a mai napon, noha már az Ószövetségben is van homályos célzás reá. Mindjárt a Világ teremtésénél is, hogy Isten Lelke lebegett a vizek felett.(Gen 1,2) De azért pünkösd teljes tartalmát úgy ismerhetjük meg, ha történetét ismerjük. Maga az ünnep a zsidóságnál is megvolt és két dolgot foglalt magában. A késői zsidóságnál megemlékezés volt arról a csodálatos és félelmetes liturgiáról, amellyel Isten törvényt adott, amikor a Sinai hegyen megjelent Izrael népének és tízparancsolatot adva megújította a vele való szövetségét. Eredetileg azonban hálaadó ünnep volt a befejezett aratásért, miért is zsengenapnak hívták, mert Pünkösdkor Istennek kellett feláldozniok az aratás zsengéjét.

Isten az emberiségge1– Noéval és fiaival – kötött először szövetséget. A szövetségnek jele az égen megjelenő szivárvány volt. De az emberek hűtlenek lettek és bálványimádásba estek. Isten azután Ábrahámmal kötött szövetséget, amikor megtette őt az emberiség ősatyjává. Ennek a szövetségnek jele a circumcisio (körülmetélés) volt. Ezt a szövetséget újította meg most Izrael népével a Sinai hegynél, az egyiptomi fogságból való kiszabadulás után ötvenedik napra. E szövetség törvénye a tízparancsolat volt, amit Isten a két kőtáblán adott Mózesnek. A szövetség jele pedig a szombat (sabbat) ünnepe volt. Ez a szövetség azonban külsőleges és tökéletlen volt, de mégis előképe volt a tökéletes szeretetszövetségnek, amikor Isten a megváltással kiemelte az emberiséget a bűn rabszolgaságából. A szövetség törvénye a tökéletes szeretet, amit a Szentlélek, aki valóban a szeretet, az emberek lelkében elültet; az újszövetség jele pedig a keresztény vasárnap. Ez az újszövetségi ünnep a mi keresztény Pünkösdünk. Pünkösd liturgiájának így a keresztény liturgiában hármas tárgya van. Az első a Szentlélek Isten eljövetelte, amint azt az üdvözítő az apostolainak és tanítványainak megígérte, hogy elküldi a Tanítót és Vigasztalót. Másodszor annak az újszövetségi szeretetszövetségnek a befejezése, melyet Isten és a megváltott emberiség között Krisztus alapított meg egységes, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyháza által. Harmadszor pedig Pünkösd tárgya ennek az újszövetségnek hatása és megvalósulása, azaz az emberiség megszentelése, a tanítás és a kegyelemosztás által. A mi Pünkösdünk is, a szó legnemesebb értelmében aratási ünnep. Ennek az aratási ünnepnek Istennek feláldozott zsengéje az a 3000 zsidó volt, akik Szent Péter beszédére ezen a napon megkeresztelkedtek.

A pünkösdi misztérium csodálatos és kegyelemdús beteljesedése Krisztus megváltói működésének és már emiatt is szoros kapcsolatban áll Húsvét titkával: és azzal együtt egy összefüggő egészet alkotva, középpontja az egyházi év második ünnepkörének. Ezért nagy ünnep a Pünkösd az egyházi évben és nem áll a Karácsony, az Epiphania és a Húsvét fénye mögött. Oltár és templom újból ünnepélyes díszben áll, a liturgikus ruhák színe piros, az ifjú, üde tavasz rózsájának a színe. A misének saját (pünkösdi) prefációja van a Szentlélek Isten tiszteletére és egy sequentiája; a Veni Sancte Spíritus. (Ez utóbbinak szerzőjét nem tudjuk pontosan megállapítani.)

Jelentőségteljes, méltó és jogos, hogy a nyári évnegyedes böjtök pünkösd nyolcadába esnek, mert hiszen a szentelési napokon a papjelöltek lelkében a pünkösdi csoda újul meg. Ekkor szokták továbbá a székesegyházakban a püspökök a bérmálás szentségét is kiszolgáltatni. A Szentlélek eljövetelét mindenféle szemléltető módon jelképezték: rózsákat vagy égő tüzes csóvákat dobtak le a templom mennyezetéről, rózsákkal díszítették a templomokat és házakat; és innen is a név, hogy rózsás húsvét (Pascha rosatum).

Emlékeztessen minket a Pünkösd arra, hogy a Szentlélek az Egyházban él, azt tanítja, megszenteli és kormányozza. Jusson eszünkbe másodszor, hogy a Szentlélek Isten megszentelő kegyelme által a lelkünkben lakik, megvilágosít és megszentel, megerősít és megvigasztal minket. Ezért kötelességünk, hogy mi ez isteni lelki vendég belső sugallatait készséggel kövessük, őt lelkünkből súlyos bűnnel soha ki ne űzzük. Végül pedig hét szent ajándékát hálásan fogadjuk és úgy használjuk fel, hogy annak szent gyümölcsei lelkünkben megérjenek.

Introitus: Az Úr Lelke betölti a föld kerekségét, alleluja! És ami egybefogja a mindenséget, az tud is minden szóról, alleluja, alleluja, alleluja!


 
2017. június 5.
hétfő:
PÜNKÖSDHÉTFŐ
(Stációs templom: Szent Péter bilincseinek temploma)

A pünkösdi ünnep nagyságát mutatja az is, hogy egész oktávája alatt minden napra külön miseszöveget állított össze az Egyház és valamennyiben a Szentlélek csodáit ünnepli. A mai mise szövege utal több helyen az újonnan megkereszteltekre is, mert ezen a napon is szoktak az ősegyházban keresztelni annak emlékére, hogy Szent Péter ezen a napon keresztelte meg a legelső hívőket.

Introitus: Táplálta őket a búza zsírjával, alleluja; és jóllakatá mézzel a kősziklából, alleluja, alleluja!


 
2017. június 6.
kedd:
Pünkösd utáni kedd
(Stációs templom: Szent Anasztázia temploma)

A szentmise ismét a megkereszteltekkel van szoros kapcsolatban, Megmutatja két boldogító kincsünket: a Szentlelket és az Egyházat. A Szentlélekről sokat elmond nekünk: megtisztítja szívünket (or.), megerősít a bérmálásban (lecke), tanít (all.) és az Eucharisztiában megdicsőít (com.) Az Egyházat pedig bemutatja, mint a mennyek országát és az Úr aklát. És Krisztus, a Jó Pásztor jobban megóv minket, mint a császár, akinek az udvari temploma ma a stációs templom.

Introitus: vegyétek dicsőségetek örömét, alleluja; hálát adva Istennek, alleluja; ki titeket a mennyországra meghívott, alleluja, alleluja, alleluja!


 
2017. június 7.
szerda:
Pünkösd utáni szerda: nyári kántorböjt szerdája
(Stációs templom: Sancta Maria Major bazilika)

A nyári évnegyedes böjt első napja, de a szent szövegekben a pünkösdi misztérium gondolata áll előtérben. Talán az Evangéliumban említett élet kenyere van kapcsolatban a kántorböjttel, amellyel áldást kérünk és hálát adunk a nyári aratásért, a földi kenyérért. – A nyári kántorböjt ugyanis eredetileg a gabonaaratásért hálaadó ünnep volt. Ma gondolhatunk az Egyház lelki aratására; a bérmálkozókra és az újonnan fölszentelt papokra. – E miséknek egy másik, de gyöngén hangsúlyozott motívuma a lelki megújulás és a bűnbánat.

Introitus: Felkél az Isten és elszélednek ellenségei; és elfutnak előle, kik őt gyűlölik.


 
2017. június 8.
csütörtök:
Pünkösd utáni csütörtök
(Stációs templom: Szent Lőrinc bazilikája a falakon kívül)

Csütörtökön eredetileg nem volt istentisztelet. Ezért ismételjük ma is az olvasmányok kivételével a vasárnapi misét.

Sequentia: Jöjj Szentlélek Istenünk, add a mennyből éreznünk fényességed sugarát; alleluja, alleluja, alleluja!


 
2017. június 9.
péntek:
Pünkösd utáni péntek: nyári kántorböjt péntekje
(Stációs templom: a tizenkét apostol bazilikája)

Az évnegyedes böjt vezeklése és a pünkösdi öröm a mai nap két gondolata. Az inaszakadtban, akinek az Úr megbocsátja bűneit és meggyógyítja betegségét, magunkat kell látnunk. És az Úr Lelke szerzi meg nekünk a bocsánatot. Örülünk neki és imádkozzunk érte.

Introitus: Uram, tebenned remélek, soha meg ne szégyenüljek, igazságodban szabadíts meg és ments meg engem.


 
2017. június 10.
szombat:
Pünkösd utáni szombat: nyári kántorböjt szombatja
(Stációs templom: Szent Péter bazilikája)

A kántorböjtök szombatja a papszentelés napja. Ma, az aratás ünnepén, kétszeresen kell imádkoznunk munkásokért az Úr földjére. Az olvasmányok azonban a nyári aratásra is utalnak. Isten áldása függ a parancsok teljesítésétől. A stációs templomra való tekintetből a szentmise megemlékezik a Péter házában történt gyógyításról. A mai nap egyébként a Pünkösd oktáváját és az egész húsvéti ünneplést fejezi be. Az összefoglaló zárószavakat az introitus fejezi ki. Ebben foglalja össze a liturgia mindazt, amit a Szentlélekről tud mondani. Isten szeretete nem más, mint az Isten-gyermekség, a megszentelő kegyelem, a megdicsőülés, a megdicsőült Jézus életében való részesedés. Ez hitünk legbensőbb lényege.

Introitus: Az Isten szeretete kiáradt szívünkbe, alleluja: a bennünk lakozó Szentlélek által, alleluja, alleluja.


 

A megváltás ünnepkörének befejezése:
A PÜNKÖSD UTÁNI VASÁRNAPOK

Megváltásunk misztériumait végig megünnepeltük. A kegyelem ezek által újra szívünkbe szállt, megerősödött és gyarapodott. Most kezdődik a nyugodt növekedés és érés, a kipróbálás és a megpróbáltatás ideje. Ez tart egész nyáron és őszön át. És valóban, erre a két évszakra gondolva, két észrevétlenül egymásba olvadó részre tudjuk osztani ezt az időt. A fordulópont a Pünkösd utáni 18. vasárnap. Az ez előtti időszak inkább visszatekint a múltba, a Húsvét ünnepére és a kegyelmekre, amelyeket hozott. Az utána jövő viszont már előretekint, és Krisztus eljövetelére készül maga is, és erre készít minket is. A vasárnapok misztérium ünnepe kegyelmi hatásában jelenlevő valósággá teszi az üdvösség azon tényét, amelyre elsősorban irányul.

Krisztus, az Úr, az égben trónol, az Egyház azonban itt maradt a földön, és várja az Ő visszatérését. Ebből a tényből és ennek következményéből fakad ennek az egész időnek a hangulata. És ez a hála: ezért a megváltásért „hálát adva” (azaz „Eucharisztiát tartva”) tekintenek az Egyház tagjai Krisztusra. Örömmel gondolnak Húsvétra, mely nekik a megváltást, Krisztusnak pedig a dicsőséget hozta. A hívők számára minden vasárnap új Húsvét. Ezért a régi időben vasárnap, a feltámadás napján, csak állva imádkoztak. Ennek nyoma még, hogy vasárnap a Mária-antifonát és az Úrangyalát állva imádkozzuk. Vasárnap a szenteltvízzel való meghintés keresztségünkről és a mi lelki feltámadásunkról való megemlékezés.

De földi életünk, az időben való járásunk, „távol az Úrtól” e Krisztus-ellenes világban az Egyház számára szenvedést, üldözést és az üdvösség ellenségeivel való harcot hozza magával. És a belsőbe, a hívők szívébe is be akar hatolni a világ lelke, és valóban talál is utat oda. Ebből fakad a vágy, a forró kívánság: szabadulni, megváltva lenni ettől a fáradságtól, ettől a harctól. Vágyakozással telítve néz a liturgiában a hívő lélek Krisztus eljövetele elé, aki ezt a megváltást hozza. Oly szívesen időzne Krisztusnál, fejénél és vőlegényénél, a megdicsőülésben. Ez a liturgia másik nagy érzelme ebben az időben.

Az Egyház a Pünkösd utáni vasárnapokon a frissen rügyező élet zöld színébe öltözik. Az Egyház magasztos küldetését a Pünkösd utáni időben a Szentlélek Úristen csendes működésének megfelelően tölti be, minden nagyobb változatosság és minden különösebb ünnepi fény nélkül. A vasárnapi evangéliumok, a Szent Pál leveleiből vett olvasmányok legnagyobb része, de különösen a forma és gondolatmélység tekintetében utolérhetetlen oratiók, a közös imádságok juttatják kifejezésre, amire a léleknek az üdvösség szempontjából szüksége van, és amit Istentől kell és szabad remélnie: a bocsánatot, a kegyelmet, az Istennel való egyesülés boldogságát. Mindezeket azonban a Szentlélek Isten működése adja meg nekünk addig a napig, amíg az Úr mint ítélőbíró eljön, hogy megítélje az embereket, jókra és rosszakra, kiválasztottakra és átkozottakra ossza szét. Azért lesz a Pünkösd utáni idő utolsó vasárnapjain az evangélium tárgya az általános utolsó ítélet, amely az egész egyházi évnek méltó és jelentőségteljes befejezését adja.

Az egész egyházi év szent idejével és ünnepeinek misztériumával újra megjeleníti előttünk Jézus életét, kiváltképp megváltói működését. Krisztus ma is él Egyházában és az Egyház által mi bennünk. Azért lelki szemeinket állandóan rá kell irányítanunk, amikor az Egyház vezetésével a liturgikus évet átéljük.


 
2017. június 11.
vasárnap:
SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA
(PÜNKÖSD UTÁNI ELSŐ VASÁRNAP):

A Szentlélek Isten eljövetele után a három legnagyobb titkot ünnepli az Egyház: a Szentháromság, az Oltáriszentség és Jézus Szent Szíve titkát. Kérjük a Szentlélek Isten megvilágosító kegyelmét, hogy e nagy titkok előtt leborulva, hittel szívünkbe fogadhassuk. Az egész liturgia célja a Szentháromság dicsérete. Ezért kezdünk minden imádságot az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek nevében és ezért fejezzük be azzal, hogy „Dicsőség az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek”. A szentmisében a Kyrie, a Glória, a Credo, a Sanctus, az imádságok befejezése: mind a Szentháromság dicsérete. Öntudatosítsuk magunkban a mai napon a liturgiának ezt a nagy tanítását és alakítsuk úgy lelki életünket, hogy ez a Szentháromság nagy dicsérete legyen.

Bár minden szentmise a Szentháromság tisztelete, a hivő lélek áhítata még is külön ünnepet keresett. Ennek nyomai a X. századig nyúlnak. De azért csak XXII. János pápa alatt lett az 1334. évben az egész Egyházra kötelező az Ünnep megülése; még pedig a pünkösd utáni első vasárnapon. A külön prefáció szerzőjének I. Pelagius pápát (555-560) tartják és először nem prefáció volt, hanem csak ezen titok hitvallási formulája. XIII. Kelemen (1758-69) minden vasárnapra ezt rendelte el, hacsak nincs az ünnepkörnek megfelelően más prefációja a misének.

A Szentháromság ábrázolása a liturgikus művészetben többféle: Az egyik szerint az Atyaisten és Fiúisten papi öltözetben, az Atya mint aggastyán, kezében a földgömbbel, a Fiú életének virágkorában, a kereszttel, trónon ülnek és kettőjük fölött a Szentlélekisten lebeg galamb alakjában. Másik ábrázolás szerint az Atyaisten mint aggastyán, ölében tartja mindkét kézzel a keresztet, melyen isteni Fia függ és keblén, vagy pedig feje fölött a Szentlélek lebeg galamb képében, kiterjesztett szárnyakkal. Néha a Szentlelket a másik két személyhez hasonlóan, mint embert ábrázolják, mégis leggyakrabban galamb jelképében. Egykor a galamb hirdette ugyanis Noénak a vízözön után a béke olajágával Isten kiengesztelődését. És a Szentlélek is az engesztelés és béke szelleme. Nagyon elterjedt jelképe a Szentháromságnak az egyenlő oldalú háromszög is, melynek középpontjába egy szemet festenek, emlékeztetőül, hogy Isten mindenütt jelen van és mindentudó. Vagy pedig ez a héber szó áll benn: «Jáhve» – t. i. «Én vagyok, aki vagyok» és Isten örökkévalóságára emlékeztet. Ezen az ünnepen és életünk minden napján vegyük körül élő hittel és valljuk meg nyíltan a háromszemélyű egy Isten titkát. Erre szolgál a doxológia: «Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. Miképpen volt kezdetben és van most és lesz mindig, mindörökké örökkön.» és a keresztvetés. Tudnunk kell, hogy minden áldást és kegyelmet a Szentháromság nevében nyerünk és ezért hálás szeretettel emlékezünk meg a jótéteményekről, melyeket nekünk a három isteni személy juttatott.

Introitus: Áldott legyen a Szentháromság és az osztatlan Egység. Zengjünk dalt neki, mivel irgalmasságot gyakorolt velünk.


 
2017. június 13.
kedd:
Páduai Szent Antal hitvalló
Portugáliában született; még Szent Ferenc életében követői közé lépett. Marokkóba küldték téríteni, de onnan betegsége miatt visszajött és elöljárói akarata szerint olaszországban vándorprédikátor lett. Sok csodát művelt. Merhalt 1231-ben Páduában.


 
2017. június 14.
szerda:
Nagy Szent Vazul püspök, hitvalló és egyháztanító
Szent Vazul (Basilius) a keleti szerzetesség atyja. Nagy teológus, hatalmas prédikátor, szellemes író, a keleti liturgia szervezője. Meghalt 379-ben, Kappadóciában.

Introitus: Jó dolog az Urat dícsérni, nevednek, ó Felséges, éneket zengeni.


 
2017. június 15.
csütörtök:
ÚRNAPJA
a) Az ünnep története. Az Úrnapja mindig a Szentháromság ünnepe utáni csütörtökre esik és azt a csodálatos titkot ünnepli, hogy a kenyér és a bor külső színe alatt Jézus Krisztusnak, az istenembernek teste és vére, istensége és embersége, valójában, igazán és lényegileg jelen van. Krisztus maga adta tudtul egy látomásban az ágostonrendi lüttichi Szent Juliannának (†1258), hogy szeretetének ezen titkát egyházi ünneppel is dicsőítsék. Először az 1247. évben, Lüttichben ünnepelték meg és IV. Orbán pápa 1264-ben rendelte el az egész Egyház számára. Ugyanezen pápa megbízásából. írta meg Aquinói Szent Tamás a liturgikus szövegeket és a szentmise sequentiáját: a «Lauda Sion»-t, az Isten iránt érzett izzó szeretetnek ezt a ragyogó himnuszát.

b) Liturgiája. Az Egyház ezt az ünnepet azzal a legnagyobb pompával üli meg, mely csak a liturgiában rendelkezésére áll. Elsőrendű ünnep a legünnepélyesebb istentisztelettel, szentséges körmenettel és ünnepélyes nyolcaddal. Az Isten háza és oltára az egész nyolcad alatt a leggazdagabb virágdíszben és illatos erdei zöldben pompázik. S a hívők tömege is azon versenyez városban és faluban, hogy a házakat és utcákat, kiváltképpen a körmenet útján, ájtatosan, hívő módon feldíszítse és ékesítse. A nyolcad alatt, szabály szerint mindennap kiteszik a legméltóságosabb Oltáriszentséget és ünnepélyes nagymisét énekelnek úgy, mint magán az ünnepen. Esténkint pedig ünnepélyesen feldíszített templomban a kitett Oltáriszentség előtt népájtatosság van és a végén mindig áldást osztanak a szentséggel. Több helyen a nyolcad napján, ugyanúgy, mint az ünnepen, csak valamivel kisebb fénnyel és kiterjedéssel, ünnepélyes körmenetet tartanak.

Nemsokára az ünnep bevezetése után a körmenet is általános gyakorlattá vált. Körülbelül a XIV. században Németországban szokásba jött a körmenet útján négy oltárt készíteni és ezeken állomást tartani. Elénekelték a négy evangélium kezdetét és mindannyiszor áldást adtak a legszentebb Oltáriszentséggel. 1820-ban ezt a szokást Róma jóváhagyta. A római szertartáskönyv szerint a körmenetnél csak egyszer adják az áldást.

Ezen ünnepi hét eucharisztikus liturgiájával együtt arra törekedjünk, hogy minél mélyebben értsük meg a szent szövegeket, különösen Aquinói Szent Tamás himnuszait, melyeket az Egyház a legszentebb Oltáriszentség tiszteleténél használ. Kérjük a kegyelmet, hogy Isten hitünket ezen nagy és legszentebb titokkal szemben még jobban megelevenítse és ezáltal hódolatunkat kimélyítse és szeretetünket lobogóbb lángra lobbantsa. Valljuk meg, mindenkor és mindenütt, minden félelem és habozás nélkül nyilvánosan is meggyőződésünket: tiszteletteljes imádással (szentséglátogatással és térdhajtással), jámbor és méltó szentáldozással, a szentmisén és a többi szentségi istentiszteleten való ájtatos részvétellel, különösképpen azáltal, hogy méltón és meggyőződéssel csatlakozunk a körmenethez, melyben a szent Fejedelem és Istenkirály városon és falun diadalmenetben végigvonul az utcákon.

Sequentia: Dicsérd, Sion, Üdvözítőd, jó Pásztorod, hű segítőd, áldja hangos éneked


 
2017. június 18.
vasárnap:
VASÁRNAP ÚRNAP NYOLCADÁBAN
(PÜNKÖSD UTÁNI MÁSODIK VASÁRNAP)

Ez a vasárnap beleesik az Úrnap oktávájába, azért az evangélium arra tanít, hogy mint kell Isten asztalához járulnunk. Egyébként az egész mise alapgondolata: mint növekszik Isten oltalma alatt a legnagyobb támadások közt is Krisztus most alapított Egyháza. Ez a kitartás az üldözések közt volt a Szentlélek Isten jelenlétének az első tanújele. A másik a keresztényeknek egymás iránt való kölcsönös szeretete. Ha a mise szövegeit átelmélkedjük, ezekre az igazságokra akadunk. Az énekek Isten oltalmáról szólnak, az imádság a szeretetért könyörög, az olvasmányok kitartásra buzdítanak. Az evangélium első közvetlen magyarázatát az Úrnap oktávája adja meg. A másik magyarázat szerint az egész hasonlat a Pünkösdkor alakult Egyházra vonatkozik, mert ez az a lakomás ház, ahová a gazda: az Isten meghívta a zsidókat és mikor azok visszautasították, meghívott új szolgái, az apostolok által mindenkit, tehát a pogányokat is. Legyünk hálásak ezért és ne feledkezzünk még a menyegzős ruháról, mely akkor lesz meg; ha Szent János tanítása szerint nemcsak szóval, hanem tettel is szeretünk.

Introitus: Oltalmazóm lett az Úr és kivezetett a szabad térre engem, megmentett, mert kedvét lelte bennem.


 
2017. június 21.
szerda:
Gonzaga Szent Alajos hitvalló
Gonzaga Ferdinánd őrgróf legidősebb fia volt, de rangjáról lemondott és jezsuita lett. Tisztasága és szigorú önfegyelme volt két legfőbb erénye. Pestisbegetek ápolása közben érte utól a halál 1591-ben, alig 23 éves korában.


 
2017. június 22.
csütörtök:
Úrnap nyolcada
Sequentia: Dicsérd, Sion, Üdvözítőd, jó Pásztorod, hű segítőd, áldja hangos éneked


 
2017. június 23.
péntek:
JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVÉNEK ÜNNEPE
(Keresztelő Szent János vigíliája)

Ezen ünnep liturgiájának tárgya: a) Jézus testi szíve, amennyiben a második isteni személlyel való titokteljes egyesüléssel isteni és ezért imádásra méltó Szív; b) Jézus testi szíve, mint Jézus istenemberi szeretetének székhelye és forrása, amellyel mennyei Atyja és az emberek iránt viseltetik; c) Jézus mindenek feletti szeretete, ki szívéből merítette az erőt mindazon magasztos és csodálatos tetthez, melyeket lelkünk üdvözítésére véghezvitt és visz most is mennyei dicsőségében és a legméltóságosabb Oltáriszentségben való titokteljes jelenlétében.

Jézus Szíve tiszteletének szelleme és tartalma oly régi, mint maga az Egyház. Külső formáját azonban Szent Benedek két nagylelkű leányának munkája alapította meg. Szent Gertrúd (1256-1302): «Az isteni szeretet küldötte» és Hackeborni Szent Mechtild (1241-1299): «Lelki kegyelmek könyve». Buzgó apostolai voltak még Jézus Szíve tiszteletének többek között Canisius Szent Péter (1521-1597) és Eudes Szent János, a Jézus és Mária szentséges Szíve tisztelet papi kongregációjának alapítója (†1680). Szalézi Szent Ferenc (1567-1622) is műveiben különösképpen Jézus Szíve iránti szeretetre tanít és lelki leányait eredetileg «Jézus Szíve leányainak» nevezte. Közülük választotta ki az Úr az eszközöket, akik által legszentebb Szíve tiszteletének azon külső formáját és jelentését adta, ahogy ma a liturgiában és a hívő nép szívében él. Szolgálójának, Alacoque Szent Margitnak (1647-1690) egy látomásában kinyilvánította: «Azt akarom, hogy Úrnapja nyolcada utáni pénteken az Egyházban Szívem tiszteletére ünnepet tartsanak. … Azoknak nevei, akik az én isteni szívemet tisztelik és ezt az ájtatosságot az emberek között terjesztik, legyenek szívembe írva és én sohasem akarom onnan kitörölni azokat». XIII. Kelemen pápa az ünnepet jóváhagyta (1765), IX. Pius az egész Egyházba bevezette (1856) és XIII. Leó elsőrendű ünneppé emelte (1889), XI. Pius pápa külön miseszöveget rendelt el erre az ünnepre (1929).

Jézus szentséges Szívének ünnepén, ha csak lehet, járuljunk a szentáldozáshoz, engesztelésül azon bántalmakért, melyekkel az isteni Szívet a legméltóságosabb Oltáriszentségben illetik és vegyünk részt az ünnepélyes felajánláson, mely által a hívők az isteni Szív szolgálatának szentelik magukat. Az Úr kinyilatkoztatása alapján kilenc egymásután következő hónap első péntekén járuljunk a szentáldozáshoz, felajánlva a fent említettet engesztelésül. Miután Jézus Szívének ünnepe legtöbbször június hónapjára esik, azért ez a hónap a legszentebb Szív tiszteletének szentelt hónap.

Introitus: Szíve szándéka nemzedékről-nemzedékre, és megmenti a haláltól lelküket és éhínség idején táplálja őket.


 
2017. június 24.
szombat:
KERESZTELŐ SZENT JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA
1. A legszentebb Szűz Mária Istenanyja után mindjárt keresztelő Szent Jánosé az első hely a világmegváltás történetében. Az ő nagysága az Istenember visszavert fénye, mert közvetlen előtte járt és az emberlelkekben számára az utat előkészítette. Így hirdette őt előre Malachias próféta, mint angyalt, aki az Úr útját elkészíti. Szent János valóban a csodák gyermeke; Illés próféta ereje és buzgalma volt benne, ahogy ezt Gábor arkangyal a templomban atyjának, Zakariás papnak megígérte. Már az anyja méhében megtisztult az áteredő bűntől és maga az Isten Fia szentelte meg, amikor közeledett hozzá. (Sarlós Boldogasszony) A Jordán mellett látta Isten lelkét lebegni az Úr fölött és hallotta az égi hangokat: «Ez az én kedvelt fiam». Ő mutathatott rá ujjal az Üdvözítőre és a zsidóknak hirdethette: «Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit». Szent János volt továbbá az, aki az Üdvözítőnek az első tanítványokat adta. Ha tehát Krisztus születését a napfelkeltéhez hasonlítjuk, Mária születését a hajnal derengéséhez, akkor Szent János születésével a hajnali csillag jelent meg. Ez a három szent születés, amelyet az Egyház a liturgiában is felmagasztal. Egyébként a szentek földi halálának napját ünnepli meg, mert ez a mennyei születésnapjuk.

2. Szent János születésnapja elsőrendű ünnep, amelyet vigília előz meg és oktáva követ. Eredetileg az Egyház nagy ünnepei közé tartozott és Pünkösdtől böjtidővel készültek rá. Ezt már a XI. század óta 14 napos megtartóztatásra korlátozták, ma pedig teljesen gyakorlaton kívül van. Az ünnepnek ezenkívül három szentmiséje is volt. Az első, az előző vecsernye után, Szent János meghivatását ünnepelte, a második, éjjel születésének ígéretét az arkangyal által (ma a vigíliamise), a harmadik pedig magán a napján ünnepli az ő érdemeit, mint Krisztus megkeresztelőjét és az ő útjának előkészítőjét. A legújabb időkig ez a János-nap parancsolt ünnepnap volt, munkaszünettel.

(A keleti egyház még Szent János fogantatását is ünnepli szeptember 23-án vagy 24-én, azzal a feltevéssel, hogy Gábor arkangyal az engesztelés ünnepén (Jom kippur), tehát szeptember közepe táján jelent meg Zakariásnak a templomban. Ezenkívül az Epifánia-ünneppel Krisztus keresztelő ünnepével kapcsolatban másnap Keresztelő Szent Jánost is megünnepelték, mert ő a Vízkereszt-ünnep misztériumában közreműködött.) A karácsonyi ünnep behozatalával a IV. században a János-nap is ünnep lett a nyugati országokban, de június 24-én, megfelelően az evangélium időpontjainak (Lukács 1,26 és 36), mert e szerint Erzsébet már hatodik hónapja hordta gyermekét, amikor az Ige a Szűz méhében testté lőn (azaz március 25-én).

Szent János halála, lefejeztetése (Decollatio) szintén liturgikus ünnep tárgya augusztus 29-én. Ez azonban nem a halála napja, hanem csak ereklyéi átvitelének a napja. Aachenben régi idő óta tisztelnek egy halotti kendőt, amelybe János tanítványai mesterük holttestét a temetéskor betakarták.

3. Az ünnepeken kívül a liturgia még más módokon is tiszteli az «asszonytól szülöttek legnagyobbikát». Neve sok liturgiai szövegben és imában előfordul, különösen a szentmiseáldozat ünnepében. A IV. század óta Szent Jánosnak oltárokat, kápolnákat és templomokat szentelnek. Egyedül Konstantinápolyban 15 János-szentélyt számláltak össze, sőt Rómának legrégibb temploma, a lateráni bazilika is Szent Jánosnak van szentelve. Püspökségek, államok és vallásos egyesületek az ő oltalma alá helyezkedtek. A betegápolók lovagrendje a rendi templomot Jeruzsálemben Szent Jánosnak szentelte, 1113 körül védőangyalává választotta és ez időtől kezdve nevezik «Johannita-rend»-nek. Végül az összes nemzeteknél alig van Keresztelő Szent Jánosénál általánosabb és gyakoribb keresztnév. Sok országban, különösen a germán népeknél, Szent János napján mindenféle népünnepet tartanak. Így például Szent János-tüzeket gyújtanak. Ezek azonban bizonyára a pogány Baldur-ünnepekből erednek, akit a napfordulás idején különösen tiszteltek. A kereszténység a nagy szentnek, az igazság lelki napja előhírnökének szenteli e napot.

Introitus: Anyám méhéből hívott engem az Úr nevemnél fogva és olyan szájat adott, mint az éles kard; az ő keze árnyékával födözött be engem és választott nyíllá tett engem.


 
2017. június 25.
vasárnap:
VASÁRNAP JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVE ÜNNEPÉNEK NYOLCADÁBAN
(PÜNKÖSD UTÁNI HARMADIK VASÁRNAP)

A Húsvét utáni második vasárnap is a Jó Pásztorról szólt. A különbség, hogy akkor csak a jó bárányai iránt való szeretetéről szólt az evangélium, ma pedig arról, hogy szereti és megkeresi az elveszett, rossz bárányt is. Ennek megfelelően a bűntudat és az irgalomban való nagy bizalom szól a mise énekeiből. Helyezzük mi is minden gondunkat a Jó Pásztorra és szeressük az Úr Jézus tiszteletének ezt az ősi és evangéliumi formáját. Ez a hasonlat Jézus szent Szívének a legszebb és az evangéliumban magától Krisztus Urunktól megrajzolt képe. – Szent Péter arra a sok veszedelemre figyelmeztet, mellyel ellenségünk iparkodik kiragadni minket Isten nyájából: az Egyházból. E veszedelem megismerése csak fokozza bennünk a Jó Pásztorhoz való ragaszkodásunkat. – A Graduale kérdésére, melyet az Ószövetség énekese vet fel, vajon szünet nélkül haragszik-e az Úr és nem bocsát meg soha, az Újszövetség Jó Pásztora felel: Nem haragszik az Úr, hanem megbocsátó szeretettel maga jön a bűnös megkeresésére. Ha bűn nyomja a lelkemet, várok-e addig? Nem, hanem magam is sietek hozzá! Nevezik ezt a vasárnapot Jézus Szent Szíve vasárnapjának is. Ott, ahol külön körmenettel ünneplik, az öregmise a Szent Szívről mondható és a vasárnapról megemlékezés veendő.

Introitus: Tekints reám és irgalmazz nekem, Uram, mert elhagyatott és szegény vagyok: nézd megalázottságomat és szenvedésemet: bocsásd meg minden vétkemet, én Istenem.


 
2017. június 27.
kedd:
Szent László király, hitvalló
Uralkodott 1077-1095-ig. Főérdeme, hogy a keresztény vallást, melyet a pogány magyarok lázadása többször megingatott, megerősítette és az országot bölcsen megszervezte.

Oratio: Isten, ki hitvallódat, Szent László királyt sokféle csodával dicsőítetted, add meg, kérünk, hogy az ő érdemeiért minden gonosztól mindenkoron mentek legyünk és az örökkétartó örömökre eljuthassunk.


 
2017. június 28.
szerda:
Szent Irenus püspök és vértanú
(Szent Péter és Pál apostolok vigíliája)

Szent Polikárp tanítványa volt, akinek mestere Szent János evangélista volt. Külön isteni kegyelem, hogy e három szent majdnem két évszázadon át szakadatlanul őrködhetett a katolikus hit folytonosságára és a hagyomány hamisítatlan tisztaságára. Lyonban 202-ben az oroszlánok elé dobták.

Introitus: Az igazság törvényes volt szájában és hamisság nem találtatott ajkiban; békében és igazságban járt velem és sokakat tartott vissza a gonoszságtól.


 
2017. június 29.
csütörtök:
SZENT PÉTER ÉS PÁL ÜNNEPE
Szent Pétert – mint a római hitközség püspökét – Néró császár üldözésének idején a 67. évben, június 29-én, keresztre feszítették és pedig saját kérésére, Urának halálától való alázatos megkülönböztetésül, fejjel a föld felé. Szent Pál ugyanezen a napon 64., 66. vagy 67-ik évben lefejezéssel szenvedett vértanúhalált, mert, mint római polgárt, nem lehetett keresztre feszíteni. A római hagyomány szerint június 29-ike mind a két apostol halálának napja és már az V. században majdnem egész Itáliában és Észak-Afrikában, mint a «Dies natalis»-t, mint a mennyei életre való születésük napját, vigíliával, később meg nyolcaddal is ünnepelték. A pápa ezen a napon kétszer mutatja be a szentmiseáldozatot: egyiket Szent Péter, a másikat Szent Pál sírjánál. A XII. században a két templom között levő távolság miatt ezzel a szokással felhagytak és a kettős ünnepet két napra osztották. Az első főünnep Szent Pétert dicsőíti, mint Krisztus egyházának alapját. A második, a következő napon stációs ünnep volt Szent Pál sírjánál, akiben a pogány világ nagy apostolát tisztelik. Az egyházi naptárban ez a második ünnep «Szent Pál emlékezete» nevet viseli.

Szent Péter halászt Bethsaidából, a Genezáreti tó vidékéről testvére, András vezette az Úrhoz. Krisztus mennybemenetele után nemsokára Szíriába ment, Antiochiába, ahol keresztény községet alapított és ennek körülbelül hét éven keresztül püspöke volt. Jeruzsálembe visszatérése után Heródes meg akarta ölni, amint már Jakab apostolt is megölette. Egy angyal csodálatos módon szabadította meg a fogságból. Ezután 42-ben Rómába ment, ahol szintén hitközséget alapított és azt haláláig vezette, azzal a rövid megszakítással, amikor a többi zsidókkal együtt, 50 körül, Rómából elűzték. Ebben az időben még egyszer Jeruzsálembe jött és az úgynevezett apostoli zsinatot vezette (kb. 52-ben).

Szent Pál Kr.u. 3 táján Kis-Ázsiában, Tarsusban, szigorú zsidó családból született, amelynek római polgárjoga volt. Jeruzsálemben a zsidó Gamaliel törvénytanitó iskolájában tanult, de emellett megtanulta a sátorszövés kézművességét is, hogy ezzel függetlenséget biztosítson magának. Mint szigorú farizeus, fanatikus buzgósággal vett részt a jeruzsálemi fiatal keresztény hitközség ellen irányuló üldözésben. Egyik nyomozó útján, Damaszkusz kapuja előtt, az Úr csodálatos jelenése által Krisztushoz tért és a «pogányok apostola» lett. Ezután 3 évig egyedül élt az arábiai sivatagban, ahol Krisztussal, érintkezve kigyulladt nagy szeretete. Tevékenysége kiterjedt Palesztinára, Szíriára Kis-Ázsiára és Görögországra. Két évi cezaria fogság után, mint fogoly Rómába ment (59) és itt Péter apostollal együtt működhetett. Ezután ellátogatott Spanyolországba, majd a Kis-Ázsiában és Görögországban levő misszióira.

Június 29-ét, a másik három Péter-ünneppel együtt, liturgikus pápai ünnepeknek lehet nevezni, mert ahogyan Krisztus mindig az ő Egyházával van; úgy közöttünk él Péter is a pápában. A pápaság az igazság soha le nem hanyatló napja. A pápaságba vetett hitünk Krisztusba vetett hit és minden szeretetünk és hódolatunk, amit a mindenkori pápa iránt szívünkben hordozunk, amit imádságban és anyagi áldozatban külsőleg is elismerünk, mind csak Szent Péter szavának visszhangja: «Te Krisztus vagy, az élő Isten Fia».

Oratio: Isten, ki e mai napot Szent Péter és Pál apostolaid vértanúságával szentelted meg, add meg Egyházadnak, hogy mindenben azoknak a parancsát kövesse, akiktől az igaz hit kezdetét vette.


 
2017. június 30.
péntek:
Szent Pál apostol emlékezete
(Jézus Szentséges Szíve ünnepének nyolcada)

Introitus: Tudom, kinek hittem s biztos vagyok abban, hogy Ő meg tudja őrizni reábízott kincsemet addig a napig, az igazságos bíró.



KÖNYVTÁR                              HÍREK                              KEZDŐLAP