A szentek Isten spektrális színei
(forrás: www.kath.net – 2008. augusztus 20.)

Az augusztus 20-án, szerdán, fél 11-kor Castel Gandolfo-ban tartott általános audiencián résztvevő mintegy 4000 hívőt XVI. Benedek pápa az apostoli palota balkonjáról üdvözölte. Az olaszul mondott prédikáció, az énekelt Pater Noster és az apostoli áldás után a pápa a jelenlevőkhöz különböző nyelveken szólt. Ezután lement a palota előtti térre azok közé, akik nem kaptak helyet a palota belső udvarában. Az audiencia a svájci teremben néhány résztvevő személyes fogadásával fejeződött be.

Olaszul mondott prédikációját a pápa a szenteknek szentelte. Elsőként a nap szentjére, Clairvaux Szent Bernátra emlékezett, akit VIII. Pius pápa „doctor mellifluus”-nak, mézajkú doktornak nevezett, mert a szentírás szövegeinek lelki értelméről szóló tanítás „mézként ömlött” az ajkáról. „Máriás tanárnak” is hívták Szűz Máriáról írt számos munkája után, akit a szerzetesi élet tökéletes példaképének tartott.

Pár nap múlva, szombaton, augusztus 30-án Limai Szent Rózát ünnepli az Egyház, a dél-amerikai kontinens első kanonizált szentjét. Egyik kedvenc mondása volt: „Ha az emberek tudnák, mit jelent kegyelemben élni, semmilyen szenvedéstől nem riadnának vissza és minden kínt szívesen vállalnának, mert a kegyelem a tűrés gyümölcse.” Róza 31 évesen, 1617-ben halt meg.

A pápa Hans Urs von Balthasar-t idézte, aki azt írta, hogy a szentek az Evangélium legfontosabb kommentárjai, akik az Evangéliumot a mindennapokban aktuálissá teszik. Jean Guitton francia író a szenteket „a spektrum színeinek” nevezte, akik Istent – a fényt – saját akcentusukként tükrözik vissza.

XVI. Benedek pápa mindenkit arra szólított fel, hogy a szabadságát különösen jól használja ki egyik vagy másik szent alaposabb tanulmányozására, és az egyházi év napi szentjeinek jobb megismerésére. A szentek azt bizonyítják, hogy „a szentség nem luxus, nem kevesek privilégiuma, az átlag emberek számára nem elérhetetlen cél. Valójában ez minden ember közös célja, akik arra hivatottak, hogy Isten gyermekei legyenek – ez minden megkeresztelt közös hivatása.”

Ezt mindenki a maga módján tudja megvalósítani. Nem kell hozzá különleges karizma. Nagyon sok közönséges emberről csak Isten tudja, hogy szent. „És éppen ezek az egészen közönséges szentek azok a szentek, akiket Isten általában akar.” Ők a tanúi, hogy „csak ha valaki kapcsolatban van az Úrral, akkor van békével és örömmel eltöltve, és akkor képes arra, hogy mindenütt vidámságot, reményt és optimizmust terjesszen”.

A német zarándokoknak ezt mondta a pápa:
„A keresztségben Isten gyermekei lettünk. Megkereszteltekként a szentségre vagyunk meghíva. Isten szeretetének kell általunk a világba sugároznia. Ebben segítenek nekünk a szentek, akiket az Egyház napról napra elénk állít. A szent maga a megélt Evangélium. Példája azt mutatja számunkra, hogyan tudjuk mi is Krisztus örömüzenetét ma konkrétan megélni. Bízzatok a szentek írásaiban. Ők a szószólóink és kísérőink minden utunkon.”


vissza

a HABEMUS PAPAM oldalra                              a KEZDŐLAPRA